Bulgursaláta

Ígértem recepteket, és most egyet meg is osztok az olvasóval. Tegnap hozzájutottam egy csomag bulgurhoz a kedvenc gyógynövényboltomban, ebből aztán vacsora kerekedett: bulgursaláta friss zöldségekkel.



Ahogy látod, ez nem a citromos-olajos öntetes változat, mert azt a család többi tagja nem kedveli annyira. Így, ezt a joghurtos, saját készítésű majonézes változatot a férjem is és a gyermekeim is örömmel falták.

Hozzávalók (ami itthon volt...):
1 bögre bulgur
1 fehér retek (sörretek)
1 szép paradicsom
1 csomag újhagyma zöldje
1 kis pohár joghurt
majonéz 2 tojás sárgájából

A bulgurt kis olajon megfuttattam, sóval, kétszeres vízben megfőztem, hagytam kihűlni. Miközben hűlt a bulgur, kikevertem a majonézt (2 tojás sárgája, olaj, só, pici cukor, fél citrom leve, mustár, bors - az arányokat ne kérdezd! :) ), majd beleraktam a joghurtot. Ezek után jött a csokor újhagyma rengeteg zöldje felaprítva, majd a paradicsom, a retek szépen felkockázva. Minden hozzávalót beleteszünk a mártásba, jól összekeverjük, és ha kell, picit utána ízesítjük.

Tegnap tettünk a tetejére tonhalat is...

A következő adagot a citromos-olajos dresszinggel fogom készíteni, és egy nagy csokor petrezselyem is megy majd rá. :)

Próbáljátok ki! Variáljátok kedvetek szerint!
Jó étvágyat!

Búza... különböző formákban

A búza kapcsán már olvashattál előzőleg a korpáról, és egy ici-picit a csíráról. Most ezekkel folytatódik az ismerkedés, valamint szó lesz a bulgurról és a kuszkuszról is mint a búza formáiról.

Korpa:

A korpa a víz megkötésével és közvetlenül is növeli a széklet tömegét, növelik a bélperisztaltikát, magyarul sűrűbb és erőteljesebb összehúzódásokra ösztönzik a bélfalat, aminek eredményeképpen a salakanyagok gyorsabban és teljesebben távoznak szervezetünkből. A korpa tartós fogyasztása helyreteheti a rossz emésztést, kíméletesen tisztítja a beleket. A korpa étrendbe való beiktatásával még jobban oda kell figyelni a napi bevitt folyadékmennyiségre és eloszlásra.
FONTOS megjegyezni a korpával (és egyébként a különböző magokkal kapcsolatban is), hogy bélgyulladás esetén nem szabad fogyasztani. A gyulladt nyálkahártyát a korpa és más durva rostok még jobban irritálják, tehát csak tovább fokozzuk a gyulladást, sőt! Ilyen esetben az elsődleges feladat a bél nyálkahártyájának regenerálása, a gyulladás lelohasztása, elsősorban gyógyteákkal, ha lehet. Súlyosabb esetben sajnos gyógyszeres kezelés is bekerülhet a látótérbe. A gyógyteákkal való gyulladáscsökkentő kezelésről már olvashattál jelen blogban.

Csíra:

A csíra elsősorban magas tápanyagtartalmának köszönheti kitüntetett szerepét. Nagy számban tartalmaz enzimeket, ásványi anyagokat és vitaminokat. Legfontosabb tulajdonságának a magas E-vitamin tartalmát tartják, ezen kívül gazdag káliumban, foszforban, de kiemelkedő a vas és a cink mennyisége is, valamint fontos B-vitaminokhoz is juthatunk a csíra által. Hatását tekintve amellett, hogy szintén szerepet játszik az emésztésben, tisztítja a májat, védi a csontrendszert. Mivel a búzacsírában számos fontos enzim is található, fogyasztása nyersen, hőkezelés nélkül javasolt. Az enzimek igen hőérzékenyek, 40 fok felett már elpusztulnak. (Ugyanezért veszélyes pl. a 40fok feletti folyamatos láz...)

Bulgur:

A bulgur a Közép-Kelet hagyományos étele, előcsíráztatott, szárított és durvára őrölt búzából készül. Így, ilyen állapotában, felhasználásra készen találhatjuk meg az üzletek polcain. Főzése hasonló a többi gabonáéhoz, előpirítva, vagy akár anélkül is, sóval, kétszeres mennyiségű vízben megfőzzük. Mivel apró gyöngyszerű kinézete van, a gyerekekkel is könnyen el lehet fogadtatni. Az íze pedig semleges.

Kuszkusz:

A búza feldolgozásából készült másik végtermék a kuszkusz, ami durumbúza szemből, gőzöléses eljárással készül. A gőzölés után kis darabok képződnek a búzaszemből, amit aztán megszárítanak. Elkészítését tekintve több módszer is van. A hagyományos és hivatalos arab főzési eljárás igen körülményes, kissé időigényes, és mosogatni is többet kell utána: hideg vízben meg kell mosni a kuszkuszt, majd bele kell tenni egy kis lyukú szűrőbe, vagy párolórácsba (kifejezetten erre kialakított edény). Ezt pedig forrásban lévő víz fölé kell helyezni és 10 percig így párolni a kuszkuszt. Az idő elteltével ki kell borítani egy tálra, meg kell sózni, majd vissza kell tenni a szűrőbe, és újabb 10 percig kell így párolni. Sokkal egyszerűbb, és a kuszkusz sem sértődik meg, ha amúgy magyar szokás szerint kis olajon megfuttatjuk és kétszeres vízben sóval megfőzzük. Még egyszerűbb,é s inkább talán az édes ételek elkészítésénél alkalmazzák, hogy a kuszkuszt egyszerűen leöntik forrásban lévő kétszeres mennyiségű vízzel (vagy tejjel), és lefedve jó 15-20 percig hagyják pihenni. Ez idő alatt a kuszkusz szépen magába szívja a nedvességet, és kellőképpen puhára párolódik, megdagad.

Recepteket hamarosan olvashatsz.

A búza

A búza a legismertebb, legelterjedtebb gabonaféle, sokszínű felhasználhatósággal, amelyek közül azonban az átlagember csak a fehér kenyér formát ismeri. És ez baj. Nagy baj. A sokféle finomításon, megmunkáláson keresztülment fehér lisztből készült kenyérnek, péksüteménynek azonban vajmi kevés tápértéke van. Nem azt mondom, hogy sosem szabad enni olyat, mert azért egy szelet friss fehér kenyér finom teavajjal és édesanyám fűszeres szilvalekvárjával engem is el tud csábítani. A hangsúly itt is azon a tényen van, hogy a búza sokkal többet tud, és sokkal többet érdemel, mint amennyi szerep most jut neki.
A búzának több fajtája van, Magyarországon a közönséges búzafajták elterjedtek, mert azok kedvelik a mérsékelt égövi klímát. A durumbúza számára inkább a száraz, meleg éghajlat kedvez.
A búza szem fontos része a korpa (a külső takaróréteg), amely tartalmaz ásványi anyagokat és vitaminokat, de nem jelentős mértékben, és a szervezet nem is tudja ezeket felhasználni. A korpa szerepe más: rostanyag, amely növeli a széklet mennyiségét, segít a tápanyagok továbbításában, serkenti a bélperisztaltikát.
A korpa lehántása után három kis réteg következik: a maghéj, a burok és a sikér. Ezt követően jutunk el a liszttesthez, a mag "belsejéhez", ami alatt, a 3 előzőleg említett réteggel összefogva található a csíra. A liszttest ásványi anyagokban és vitaminokban szegény, de szénhidrátban (keményítő) és fehérjében gazdag. Ez tartalmazza a csíra számára szükséges tápanyagokat.
A finomítási eljárások, lisztkészítés során ezek a felsorolt alkotóelemek elvesznek, marad a puszta, lehántolt, csírátlanított mag.

Fontos dolog megjegyezni, hogy a manapság "teljes őrlésű"-ként kapható kenyerek, péksütemények (de sokszor a lisztek is!) valójában NEM teljes őrlésűek. Ez azt jelenti, hogy a pékáru készítése közben vegyítik a fehér lisztet a korpával, ami messze nem egyenlő az eredetileg teljes szem leőrlésével. Ezzel az "újraegyesítéssel" közel sem lehet azt az élettani hatást elérni, mint az eredeti teljes őrléssel. Ez a fajta eljárás nem alkalmas arra, hogy helyrehozza azt, amit korábban tönkretett a gabonában.

A teljes értékű búza élettani hatásai:
- Gondoskodik szervezetünk tápanyagellátásáról: fehérjék, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok és enzimek formájában.
- Kutatások szerint a búza gyulladáscsökkentő, frissítő, vérképző hatású
- Serkenti a májműködést
- Hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez (rendszeres fogyasztással)

Mindenképpen érdemes beilleszteni az étrendbe, de különösen az alább esetekben:
- Túlzott testi-lelki fáradtság
- Általános gyengeség
- Gyenge immunrendszer
- Idegi fáradtság, idegi kimerültség

Külsőleg a szépségápolásban is felhasználják pakolásokhoz (korpa), bőrápolóként (búzacsíraolaj).