Búza... különböző formákban

A búza kapcsán már olvashattál előzőleg a korpáról, és egy ici-picit a csíráról. Most ezekkel folytatódik az ismerkedés, valamint szó lesz a bulgurról és a kuszkuszról is mint a búza formáiról.

Korpa:

A korpa a víz megkötésével és közvetlenül is növeli a széklet tömegét, növelik a bélperisztaltikát, magyarul sűrűbb és erőteljesebb összehúzódásokra ösztönzik a bélfalat, aminek eredményeképpen a salakanyagok gyorsabban és teljesebben távoznak szervezetünkből. A korpa tartós fogyasztása helyreteheti a rossz emésztést, kíméletesen tisztítja a beleket. A korpa étrendbe való beiktatásával még jobban oda kell figyelni a napi bevitt folyadékmennyiségre és eloszlásra.
FONTOS megjegyezni a korpával (és egyébként a különböző magokkal kapcsolatban is), hogy bélgyulladás esetén nem szabad fogyasztani. A gyulladt nyálkahártyát a korpa és más durva rostok még jobban irritálják, tehát csak tovább fokozzuk a gyulladást, sőt! Ilyen esetben az elsődleges feladat a bél nyálkahártyájának regenerálása, a gyulladás lelohasztása, elsősorban gyógyteákkal, ha lehet. Súlyosabb esetben sajnos gyógyszeres kezelés is bekerülhet a látótérbe. A gyógyteákkal való gyulladáscsökkentő kezelésről már olvashattál jelen blogban.

Csíra:

A csíra elsősorban magas tápanyagtartalmának köszönheti kitüntetett szerepét. Nagy számban tartalmaz enzimeket, ásványi anyagokat és vitaminokat. Legfontosabb tulajdonságának a magas E-vitamin tartalmát tartják, ezen kívül gazdag káliumban, foszforban, de kiemelkedő a vas és a cink mennyisége is, valamint fontos B-vitaminokhoz is juthatunk a csíra által. Hatását tekintve amellett, hogy szintén szerepet játszik az emésztésben, tisztítja a májat, védi a csontrendszert. Mivel a búzacsírában számos fontos enzim is található, fogyasztása nyersen, hőkezelés nélkül javasolt. Az enzimek igen hőérzékenyek, 40 fok felett már elpusztulnak. (Ugyanezért veszélyes pl. a 40fok feletti folyamatos láz...)

Bulgur:

A bulgur a Közép-Kelet hagyományos étele, előcsíráztatott, szárított és durvára őrölt búzából készül. Így, ilyen állapotában, felhasználásra készen találhatjuk meg az üzletek polcain. Főzése hasonló a többi gabonáéhoz, előpirítva, vagy akár anélkül is, sóval, kétszeres mennyiségű vízben megfőzzük. Mivel apró gyöngyszerű kinézete van, a gyerekekkel is könnyen el lehet fogadtatni. Az íze pedig semleges.

Kuszkusz:

A búza feldolgozásából készült másik végtermék a kuszkusz, ami durumbúza szemből, gőzöléses eljárással készül. A gőzölés után kis darabok képződnek a búzaszemből, amit aztán megszárítanak. Elkészítését tekintve több módszer is van. A hagyományos és hivatalos arab főzési eljárás igen körülményes, kissé időigényes, és mosogatni is többet kell utána: hideg vízben meg kell mosni a kuszkuszt, majd bele kell tenni egy kis lyukú szűrőbe, vagy párolórácsba (kifejezetten erre kialakított edény). Ezt pedig forrásban lévő víz fölé kell helyezni és 10 percig így párolni a kuszkuszt. Az idő elteltével ki kell borítani egy tálra, meg kell sózni, majd vissza kell tenni a szűrőbe, és újabb 10 percig kell így párolni. Sokkal egyszerűbb, és a kuszkusz sem sértődik meg, ha amúgy magyar szokás szerint kis olajon megfuttatjuk és kétszeres vízben sóval megfőzzük. Még egyszerűbb,é s inkább talán az édes ételek elkészítésénél alkalmazzák, hogy a kuszkuszt egyszerűen leöntik forrásban lévő kétszeres mennyiségű vízzel (vagy tejjel), és lefedve jó 15-20 percig hagyják pihenni. Ez idő alatt a kuszkusz szépen magába szívja a nedvességet, és kellőképpen puhára párolódik, megdagad.

Recepteket hamarosan olvashatsz.