Biorezonancia Budapesten

Szeretettel várlak Budapesten, az Örs vezér terénél, az X&Y Budapest Életmód Stúdióban biorezonancia állapotfelmérésre!

A test egészségének megőrzése érdekében elkészítem Neked személyes funkcionális elektrodinamikai tesztedet, ami megmutatja, hogy milyen folyamatok zajlanak a szervezetedben, mennyire vagy lúgos vagy savas, milyen mértékben raktározzák sejtjeid a salakanyagokat, milyen tápanyagok hiányoznak a szervezeted tökéletes működéséhez. A megbomlott egyensúlyt személyre szabott terápiával és folyamatos konzultációval, terápiákkal segítek helyreállítani.

2011. január 3., hétfő

Óvodai nyílt üzenet... a TISZTÁNLÁTÁS kedvéért

Kedves Olvasó!

Elnézést kérek Tőled, hogy az apróbojtorján és a haspuffadás között egy teljesen más témájú bejegyzést jelentetek meg, de mivel ez az én blogom, itt van lehetőségem arra, hogy kiírjam magamból, ami bennem van. Már pedig sok minden van bennem, amitől volt néhány rossz percem, éjszakám, stb.
Miért írom meg ezt egy blogon?
- mert kifejezetten utálom, ha valaki kétségbe vonja azt, amit láttam, hallottam
- mert kifejezetten utálom, ha máshogy hallom vissza a saját szavaimat
-mert kifejezetten utálom, ha emberek annak ellenére híresztelnek téves információt, hogy többen közölték velük a helyes információt
- és mert személyes kontaktus útján egyszerűen nem sikerült rendezni a problémát (csak úgy, hogy Attilát el kellett vinnünk másik csoportba...)
Merthogy a fiamról és az ő óvodás "karrierjéről" ("ertéelklubos-fókuszos" szóval élve: kálváriájáról) van szó.
Azért ma írom a bejegyzést, mert ma kezdett az új óvodában.

Tehát:

Adott egy óvoda, ahonnan a négy csoport közül idén már csak kettő maradt, mert a többi átköltözött a szeptemberben újonnan megnyitott szárnyba (ott kezdett Lilla lányom is).
Adott két óvónő: az egyik tavaly vette kezébe a csoportot (nevezzük őt Szandra néninek), a másik szeptemberben került oda (nevezzük őt Erzsi néninek).
A vezetőség felajánlotta a lehetőséget, hogy Attila is mehet az új épületbe a húgával, de mi mégsem akartuk átvinni őt. Úgy voltunk vele, hogy inkább kétfelé hurcibáljuk a gyerekeinket, de Attila maradjon a barátaival, és ami szintén fontos, hogy az óvónénivel is meg voltunk elégedve, mert tavaly sokat fejlődött Attila nála.
Azonban elkezdődött az új tanév, és a gyerekem furcsán kezdett viselkedni. Mondták a nevelők, hogy életkori sajátosság, meg miegymás... na de azért ennyire nagy változás nem állhat be egy gyereknél egyik pillanatról a másikra. A gyerek sokszor volt szemtelen, sokat volt büntetésben, majd jöttek a dühkitörések... (aki ismeri Attilát, nem az ideges gyerek képe él benne szerintem...). Persze itthon is bepróbálkozott sokszor és keményen, de érdekes módon mi egy perc alatt lerendeztük, és kész. Ja, és itthon nem voltak dühkitörései!
Aztán jöttek a hírek, hogy más gyerekek is "hülyén viselkednek". Elkezdtem utánajárni a dolgoknak, amúgy is elég sok időt töltök az oviban SZMK-s szülőként.
Leírom, mi volt tavaly, majd azt is, hogy mi van idén:
Tavaly:
- A tavalyi óvónénik (az egyik vidékre költözött...) kialakítottak a csoport számára egy nagyon szigorú napirendet és szokásrendet. Ez korlátot, de biztonságos keretet is adott az amúgy elég sok problémás és extra eleven gyerekkel rendelkező csoport számára. A kialakult szokásoknak köszönhetően a gyerekek pontosan tudták, hogy mikor mi a feladatuk, mikor lehet játszani, stb. Szót fogadtak az óvónéniknek, de még nekem is, amikor egyedül maradtam velük (meglepetést készítettünk az óvónéniknek...).
A gyerekek jól fejlődtek, a foglalkozásokon mindenki részt vett. 9kor lecsücsült velük az óvónéni a szőnyegre, vagy az asztalhoz, és valamit tanultak, készítettek, stb.
Idén:
- Idén eltűnt ez a szigorú szokásrend, napirend, legalábbis az új óvónéni nem tartatta be a gyerekekkel a tavaly kialakított szabályokat. És itt jön a lényeg: kiderült, hogy a gondok jelentős része (98%-a) akkor van, amikor az új óvónéni van a csoportban. De jöjjenek a tények, tapasztalatok.
Sokszor bementem az óvodába csak úgy... sokszor később mentünk be, hogy megnézzem, mi történik 9 óra után (amikor már foglalkozások mentek tavaly...), sokszor történt, hogy "véletlenül" otthon hagytam Attila focicuccát, így visszamentem az óvodába vele, szintén egy késő délelőtti időpontban.
Az egész csoportot érintő tények, amikor Erzsi néni volt a gyerekekkel:
- totális káosz a csoporton belül
- fegyelem hiánya
- többször kiment az óvónéni a csoportból úgy, hogy SENKI felnőtt nem volt bent a gyerekekkel, és a másik csoport óvónénijének sem szólt az óvónő, hogy kimegy...
- foglalkozások elvétve voltak: 9kor csak akkor kezdődött foglalkozás, ha Szandra néni volt a délelőttös. A másik óvónéninél még fél tízkor, tízkor is a csilláron és a függönyön lógtak a gyerekek, kint szaladgáltak az előtérben (!!!). Ezt azért tudom, mert többször tereltem vissza gyerekeket a csoportszobába... :(
(Tudom, a foglalkozásokról azt mondta a vezető, hogy nem kötelezhető a a csoport egésze foglalkozásra, kiscsoportokban is foglalkozhat a nevelő a gyerekekkel.... de szerintem ez nem azt jelenti, hogy a többi épp öli egymást, és kint rohangál. vagy tévedek???
Egyébként a másik óvodában mind a kiscsoportban, mind a nagycsoportban képesek az óvónők egyszerre foglalkoztatni az egész csoportot. Ezt is a saját szememmel láttam.)

A fiammal kapcsolatos dolgok:
- A dühkitörések akkor voltak, amikor Erzsi néni volt a csoporttal
- Ezekről a dükitörésekről sosem az óvónőtől, tehát sosem Erzsi nénitől értesültünk, hanem a dadustól, vagy más "kisegítő" személyzettől értesültünk.
- Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor néhány gyerek nem kapott uzsonnát. (Tudom, egyesek szerint ez sem úgy volt, ahogy... de igenis ÚGY volt. A lényege egy: nem kaptak uzsit. Az óvónéni megtiltotta a fiúknak, hogy asztalhoz üljenek, ott kellett feküdniük az ágyon felkelés után, mert ébredéskor ugrándoztak az ágyakon. Ez rendben van... de ez a tilalom addig szólt, amíg a dadus kitolta az uzsonnát. Időközben az óvónő kiment a csoportból, és elfelejtett rendelkezni arról, hogy mi legyen a "renitensekkel". Nem vagyok óvónő, "csak" pedagógus végzettségű, de szerintem nem kell az sem hozzá, hogy tudjam: ha az egyik felnőtt mond valamit a gyereknek, pláne büntetést, azt egy másik felnőtt az előző tudta nélkül nem oldhatja fel, mert ott vége a tekintélynek. Mi sem vitázunk soha a gyerekek előtt. Ha nem értünk egyet egy kérdésben, akkor azt kettesben vitatjuk meg a férjemmel, nem a gyerek előtt... Ismét csak szóljon, ha valaki nem ért egyet. Tehát a lényeg... hiába volt bent felnőtt a csoportban, az nem írhatta felül a kollégája szavát, mert azzal tovább csorbult volna Erzsi néni amúgy is csekély tekintélye).

Nem ragozom tovább, értelmetlen. Beszéltünk az óvónővel többször, finoman. Nem értette... egyszerűen nem ment át neki...
A probléma nem csak az enyém, nem csak a miénk. Rajtunk kívül több más szülőnél is betelt a pohár, kinél gyorsabban, kinél lassabban. Van, aki már elvitte a gyerekét, van aki még nem, de szeretné, ha a gyerekével nem az idén érkezett óvónő foglalkozna.
Én léptem. Beszéltem a vezetőnővel. Ő felajánlotta, hogy biztosít helyet Attilának a másik csoportban. Nem ezt szerettük volna, de amikor beláttuk a férjemmel, hogy más lehetőség nincs, elfogadtuk. Ezt ezúton is köszönjük az óvoda vezetőjének, hogy ezt engedélyezte, és biztosította.
Reméljük, hogy most már minden megy a normális kerékvágásban.
Zárszóként az alábbi mondatot szeretném csak leírni, és akinek inge, az igenis vegye magára!
NEM Szandra néni miatt hoztuk el a fiunkat, nagyon sajnáljuk, hogy őt ott kellett hagyni.

2 megjegyzés:

  1. Ismerem az ilyen lehetetlen helyzeteket... Sajnos kénytelenek vagyunk hozzászokni, hogy az emberek nagy része csak azt érti meg, amit akar, csak úgy, ahogy akarja és minden ember szava kiforgatható.
    A másik dolog pedig, hogy sajnos ki van szolgáltatva az ember gyereke a lehetetlen/tehetetlen pedagógusoknak, ezért nagyon fontos, hogy a szülő odafigyeljen és ha kell, lépjen. Nekünk idáig szerencsénk volt, mert a fontos pedagógusok a gyerekek életében mind megfelelőek voltak :)
    Remélem, hogy Attila az új csoportban jól érzi majd magát és végre Ti is megnyugodhattok, hogy jó helyen van napközben :)

    VálaszTörlés
  2. Csak a hétfő reggel volt rossz... a többi már egyre jobb. Tudod, az a jó, hogy kiegyensúlyozottság, rend,törődés és nyugalom van a csoportban, mindkét óvónéninél. És ez nagyon kell a gyerekeknek, a fiamnak pláne. Tök aranyos volt... hétfő délután közölte, hogy ő már nem fog másnap reggel pityeregni. Magától elmeséli, hogy mi történt vele, hol jártak, mit csináltak az óvodában!!! És most már barátként jelölt meg egy gyereket. :) (Azt azért tudni kell ,hogy olyan csoportba került, akikkel a régi oviban társak voltak, egymás mellett volt a csoportszobájuk, és sokszor össze voltak nyitva, az udvaron pedig együtt játszottak. Tehát mind a gyerekeket, mind az óvónéniket ismeri Attila.)
    Megnyugodtunk, jó helyen van. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.