Ortomolekuláris medicina

Kedves Olvasó!

Bocsásd meg nekem rendetlenségemet, már nagyon régen nem írtam a Naplómba...

Vasárnapi csendespihenőm során elhatároztam, hogy a következő hetet aktív blogolással töltöm, és minden nap feltöltök valami érdekes információt. A hét témája az ortomolekuláris medicina lesz, amelyről most egyfajta bevezetőt olvashatsz.

Az egészség nem csak a betegség hiánya, hanem a test-lélek-szellem harmonikus egysége, vagy ahogy a WHO fogalmaz: a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota. Ahhoz, hogy az egészségünket minden téren fenntartsuk, szervezetünknek meg kell adni az optimális táplálékot. Azt, hogy miből mennyit érdemes/szükséges magunkhoz venni, az egyén aktuális helyzete határozza meg. Az ortomolekuláris orvoslásnál nem a napi minimum szükségletekről van szó (amelyek jóformán csak ahhoz elegendők, hogy ne haljunk meg...), hanem az ásványi anyagok, nyomelemek és vitaminok terápiás mennyiségben való alkalmazásáról.

Linus Pauling amerikai Nobel-díjas vegyészprofesszor használta elsőként az ortomolekuláris medicina fogalmát. Ezzel jelölte azt a felismerést, hogy az emberi szervezetben a vitaminok,

ásványi anyagok és nyomelemek optimális koncentrációja szükséges ahhoz, hogy testi, szellemi és lelki téren jó közérzettel rendelkezzünk.

Megfogalmazása a következőképpen hangzott:

"Az ortomolekuláris medicina a jó egészség megőrzésére és a betegségek kezelésére törekszik oly módon, hogy az emberi szervezetben változást idéz elő olyan anyagok koncentrációjában, melyek a szervezetben egyébként is megtalálhatók és a jó egészségi állapothoz szükségesek."

Orvosok és terapeuták rendíthetetlen munkájának köszönhetően az ortomolekuláris medicina a hagyományos orvosi biokémia és a természetes gyógyászmódok közti hidat kezdi megteremteni. Időközben az ortomolekuláris medicina négy fő tartópillére különült el:

• Hiányállapotok megszüntetése. Közismert példa erre a terhesség alatt fellépő hipokróm (vashiányos, folsavhiányos) anémia és ennek megszüntetése folsavval és vassal, vagy a hashajtó szerek mértéktelen használata miatt kialakuló kálium- és magnéziumhiány, s ennek kezelése káliumsókkal.
• Megnövekedett szükséglet. A nagyobb szükséglet egyedi biokémiai adottságok miatt is létrejöhet, főként azonban az anyagcsere megváltozott feltételei és a vele szemben támasztott követelmények következménye. Példaként a műtétet követő magasabb C-vitamin-szükségletet említhetjük.
• Megavitamin-terápia, mellyel egy-egy tápanyag hatásspektrumát gyógyszerként alkalmazza.
• Megelőzés. Nagyszabású tanulmányok támasztják alá, hogy a vitaminbevitelnek krónikus-degeneratív betegségek megelőzésében fontos szerepe van.

Összességében elmondható, hogy szinte nincs olyan állapot-legyen az fiziológiás, vagy betegség-amikor ne lenne szükség jól megválasztott és hangsúlyozottan személyre szabott vitamin -nyomelem -ásványi anyag pótlásra.

Az ortomolekuláris medicina terápiás lehetőségei:

• Méregtelenítés a sejtekben, a bélflóra szabályozása, regenerálása
• Az immunrendszer erősítése (védekezőképesség fokozásával)
• Az oxigénfelhasználás javítása, a sejtlégzés fokozása
• Védelem a szabad gyökökkel szemben
• Betegségeket és műtéteket, különösen sugár- vagy kemoterápiát követő hagyományos terápia támogatása (kiegészítése)
• Egyoldalú táplálkozásból adódó kockázatok megszüntetése
• Élsportolás támogatása a sejtszintű stressz csökkentésével
• A teljesítőképesség fokozása
• A sejtek degenerálódásának kivédése (daganatmegelőzés)
• A szövetek regenerációs készségének fokozása
• Krónikus betegségek kezelése, fékentartása

(forrás: www.dollpin.hu)

A hét folyamán néhány olyan készítményről fogok írni elsősorban, amelyeket már jómagam is sikeresen alkalmaztam a vendégeimnél, valamint amik a biorezonancia állapotfelmérés alkalmával a tesztelés során mindenkinél 100%-os eredményt mutattak.